Evenimentul Zilele Maghiare Bănățene, care se desfășoară în această lună în județul Timiș, și-a derulat o serie de activități la Tormac, în zilele de 4 și 5 mai.

În prima zi, în curtea Școlii Gimnaziale din Tormac a fost instalată o iurtă, de către Asociația de Păstrarea Tradițiilor și Sportivă „István Losonczy” din Timișoara. Asociația îl are ca președinte pe Lajos Árpád Erdei, vicepreședinte pe Áron Benedek, iar secretar este Zoltán Makkai. „Asociația s-a înființat în luna ianuarie a anului 2015, ne spune Lajos Árpád Erdei. Nu suntem foarte-foarte mulți, dar s-a format o echipă în jurul acestei asociații. La început am avut ca instructor un fost student, care a făcut cam ceea ce facem noi astăzi, adică un fel de arte marțiale maghiare, timp de mai mulți ani, la Târgu Secuiesc. Este vorba de mânuirea lancei, a biciului păstoresc, a sabiei, a arcului. În unele zone ale Ungariei, în special ciobanii au păstrat aceste tradiții. Eu am insistat să legăm lucrurile de istoria Timișoarei și a Banatului, pe considerentul că istoria noastră este foarte bogată aici. Trebuie să fim mândri de înaintașii noștri, Carol Robert de Anjou, de familia Hunyadi, inclusiv Matei Corvin și István Losonczy, care a fost comandantul cetății fortificate Timișoara. Asociația noastră are în acest moment în jur de 40 de membri. Ridicarea iurtei la Tormac a fost o idee comună, pot să zic. Fondurile necesare pentru iurtă le-am obținut de la o fundație din Ungaria care sprijină tradițiile maghiare nu doar în țară, ci și în străinătate. Iurta noastră este una cazacă, mai înaltă decât o iurtă mongolă”.

Iurta este o construcție pentru locuit, provenind din perioada descălecatului. Membrii asociației au lucrat la ridicarea iurtei cu propriile unelte. „Ei încearcă să păstreze tradiția maghiară așa cum a fost acum o mie de ani, când au venit din Asia. În acest fel de iurtă au locuit maghiarii prin anul 896, când au trecut Carpații și s-au instalat pe teritoriul Ungariei de astăzi. Membrii asociației vor să prezinte locuitorilor comunei Tormac tradițiile și obiceiurile vechi ale maghiarilor”, ne-a spus Erika Păștean, managerul grupului maghiar din Tormac.

O altă activitate a fost cea de învățare de cântece populare și strămoșești cu acompaniament de tobe, atelier muzical organizat de aceeași asociație.

În cea de-a doua zi, înainte de orele prânzului, componenții Asociației de Păstrarea Tradițiilor și Sportivă „István Losonczy” din Timișoara au desfășurat mai multe ateliere, la care au participat atât tineri, cât și adulți. S-a tras cu arcul, s-au mânuit biciuri, topoare, săbii și lănci, s-a aruncat cu cuțitul, s-a vizitat iurta. De asemenea, au fost prezentate arte marțiale tradiționale maghiare și scrierea runică.

Spectacolul „În căutarea datinilor” – gala folclorică de închidere a stagiunii formațiilor folclorice maghiare care evoluează sub egida Anasamblului Szeged – a fost susținut de ansamblurile de dans popular Csűrdöngölő Szederinda și Recefice din Tormac, formaţiile Százszorszép şi Eszterlánc ale Fundaţiei Culturale Eszterlánc din Timişoara, grupul folcloric Délibáb din Jimbolia și invitați de la Szeged - componenții Ansamblului Bodzavirág.

„Instructorii principali ai formațiilor noastre folclorice sunt de la Szeged. Au fost prezenți alături de noi, de asemenea, directorul artistic și instructorul principal – domnul András Gombos și doamna Éva Jazimiczky. După spectacolul de la Tormac, vom face o prezentare similară și la Timișoara, sâmbătă seara, începând de la ora 18, la Casa de Cultură a Studenților. La Tormac au fost prezente ansamblurile din localitățile Jimbolia, Timișoara, Szeged și ansamblurile gazdă. La Tormac avem două ansambluri – Csűrdöngölő-Szederinda și Rece-Fice. Rece-Fice a prezentat un dans din județul Cluj, din Sic, și unul sătmărean, formația Eszterlánc a prezentat un dans de lângă Târnava și unul de la câmpie, Csűrdöngölő Szederinda a prezentat un dans de la câmpie și un dans de la Târnava, Délibáb a venit cu un dans din Satu Mare, Százszorszép a prezentat un dans din Rábaköz, o regiune a Ungariei, iar Bodzavirág a pregătit un dans din Sălaj, România. Ansamblul din Tormac este condus de domnul Zsolt Balogh, de la Szeged, iar instructori locali sunt Rozália Tóth și Elisabeta Szarvas, ambele cadre didactice la Școala Gimnazială din comună. Este foarte importantă această sărbătoare a Zilelor Maghiare Bănățene, pentru că trăim într-o zonă multiculturală și multietnică. Foarte multe nații trăiesc împreună aici, în bună înțelegere, de sute de ani. Dacă o etnie are posibilitatea să-și prezinte cultura, gastronomia și folclorul, este cu atât mai frumos şi îmbogăţeşte viaţa culturală a Banatului”, ne-a mai spus Erika Păștean.

Directorul Ansamblului Szeged, András Gombos, ne-a dat mai multe amănunte despre ansamblul pe care îl conduce: „Ansamblul funcționează din anul 1955. În primul rând, acoperim - să spun așa - orașul, dar pe ordinea priorităților punem un accent foarte mare pe folclorul autentic de peste hotare, din comunitățile maghiare din județele Timiș și Bihor. Ansamblul are în jur de 450 de componenți. Componența se mai schimbă, dar de regulă cam atâția membri avem. Singura activitate artistică a ansamblului este aceea de a prezenta dansuri populare maghiare. Dansurile provin din arcul Carpaților; noi avem în repertoriu foarte multe dansuri autentice aparținând altor etnii: bulgărești, din Țara Oașului, țigănești, germane. La fel, pentru fiecare dans pe care îl punem în scenă pregătim și costume populare autentice. Ansamblul nu are o orchestră proprie, dar la diferite evenimente suntem acompaniați de orchestra Juhász. Eu vin lunar în România. Am fost și înainte de Revoluție, dar doar ca turist. Munca noastră peste hotare a început în anul 2000, când director al ansamblului era Albert Nagy. El, împreună cu formația, a venit la Tormac, la un festival internațional. Albert Nagy și Zoltán Kallós - un mare etnograf – au apreciat efortul, munca ansamblurilor de pe atunci şi au constatat că folclorul maghiarilor bănățeni nu este cel autentic. De exemplu, costumul popular al femeilor nu era cel autentic, era stilizat, ca urmare a faptului că localitățile maghiare din Banat erau colonizate. Astfel, nu s-au mai păstrat tradițiile și portul adus din regiunile din care au provenit familiile colonizate. Albert Nagy și-a oferit sprijnul pentru a iniţia tineretul în învăţarea folclorului autentic. Din anul 2000, aproape 500 de copii și tineri, cu ajutorul celor menționați anterior, au învățat să danseze autentic. Ajutorul oferit ansamblurilor maghiare din România este benevol. Avem o colaborare pe plan profesional cu Centrul de Cultură și Artă încă de pe vremea domnului director Ciprian Cipu, cu coregraful Doru Vlad - Ansamblul folcloric «Timișul» şi Victor Jicherean - Ansamblul folcloric «Ghiocelul» din Giroc . Suntem prezenţi de mai bine de 15 ani consecutiv la Festivalul Inimilor, ne bucurăm şi de prietenia domnului Pavel Dehelean, directorul Casei de Cultură a municipiului Timişoara”.

La finalul spectacolului folcloric, organizatorii le-au oferit instructorilor Emese Tamási - ansamblul „Eszterlánc” Timișoara, Krisztina Pál - ansamblul „Eszterlánc” Timișoara, Erika Ozsvát - ansamblul „Eszterlánc” Timișoara, Rozália Tóth - ansamblul „Csűrdöngölö-Szederinda” Tormac, Elisabeta Szarvas - ansamblul „Rece-Fice” Tormac, Cecília Markó - ansamblul „Délibáb” - Jimbolia, András Gombos - director artistic Ansamblul Szeged, Éva Jazimiczky - director Școala artistică „Dr. Martin György” - Szeged și Zsolt Balogh - instructor - Szeged câte o mică atenție.

„Evenimentul s-a bucurat de sprijinul Fundaţiei Pro Tormac, susţinătorul ansamblurilor din Tormac, de colectivul de părinţi. Mulţumiri pe această cale Primăriei comunei Röszke, Ungaria - localitate înfrăţită cu Tormac, primar Márta Borbásné-Márki, pentru sprijinul acordat în ultimii 19 ani în transportul instructorilor din Szeged, autorităților locale, Primăriei - primar Karol Ion Lucian Csáki - și Consiliului Local ale comunei Tormac”, ne spune Erika Păștean.

Evenimentul Zilele Maghiare Bănățene este organizat de Asociația Femeilor Maghiare din Timișoara și se încheie în ziua de 13 mai 2018.

       

Petru Vasile TOMOIAGĂ

 

A többek között Temes megyében zajló Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat május 4-én és 5-én Végvárra is több eseményt hozott el.

Az első nap, a Végvári Általános Iskola udvarában zajlottak az események, jurtát állított fel a temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület. A temesvári hagyományőrző egyesület élén Erdei Lajos Árpad elnök áll, Benedek Áron alelnök, valamint Makkai Zoltán titkár segíti a munkáját.

„Az egyesületet 2015 januárjában alapítottuk. Nem vagyunk nagyon sokan, de az egyesület köré már alakult egy stabil csapat. Eleinte egy székelyföldi egyetemista volt a tanárunk, aki több éves barantás tapasztalattal rendelkezett Kézdivásárhelyen. Az íj, szablya, kard, pajzs és az ostor kezelését kellett elsajátítanunk. Magyarország több területén, főleg a pásztorok megőrizték ezeket a hagyományokat. Én fontosnak tartottam, hogy a hagyományainkat összekapcsoljuk Temesvár és a Bánság históriájával, hiszen gazdag történelmünk van ezen a területen is. Büszkék kell lennünk elődeinkre, beszélek itt Károly Róbertről, a Hunyadi családról, beleértve Mátyás Királyt és persze Losonczy Istvánt is, aki Temesvár kapitánya, egyben Temes vármegye főispánja volt. Egyesületünk jelenleg 40 tagból áll. A végvári jurtaállítás egy mondhatni közös ötlet volt. A jurta alkotóelemeit egy magyarországi alapítvány jóvoltából tudtuk beszerezni, amely támogatja a magyarországi és külhoni magyar hagyományőrzést is. A mi jurtánk egy kazah jurta, amely jóval magasabb a mongol jurtánál” – mondta Erdei Lajos Árpád.

A honfoglalás előtti magyarok lakóépülete volt a jurta. Az egyesület tagjai saját eszközeikkel dolgoztak a jurta felállításán.

„Megőriznék a magyar hagyományokat, amelyeket több mint ezer éve Ázsiából hoztak magukkal Pannóniába. Ilyen jurtában laktak a magyarok 896 körül, amikor a Kárpát-medencébe, a mai Magyarország területére érkeztek. Az egyesület tagjai a végváriaknak is felelevenítették magyarok hagyományait és szokásait” – nyilatkozta Păștean Erika, végvári tanácsos.

A Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület ugyanakkor Népdalok és ősi énekek tanulása dobkísérettel, zenés foglalkoztató címmel tartott előadást Végváron.

Másnap a temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület tagjai kézműves műhelyt szerveztek, amely iránt fiatalak és felnőttek egyaránt érdeklődtek. Íjászkodtak, megtanulták az ostor, a fokos, a kard és a pajzs kezelését, de a sokan kipróbálták a késdobálást is. A jurtalátogatás mellett újból bemutatták a baranta harcművészetet és a rovásírást technikáját is elsajátíthatták a kíváncsiabbak.

A Hagyománykeresőben évadzáró néptánc-gálán felléptek a házigazda Csűrdöngölő-Szederinda, Rece-Fice hagyományőrző csoportjai, a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Százszorszép és Eszterlánc együttese, a zsombolyai Délibáb tánccsoport, valamint a szegedi Bodzavirág táncegyüttes.

„A táncoktatóink szegediek, így velünk tartott Gombos András művészeti igazgató és Jazimiczky Éva a Dr Martin György Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója valamint ifj. Gombos András. A végvári bemutatót követően a temesvári Diákházban, szombaton 18 órától is megszervezzük a Hagyománykeresőben néptáncgálát. Végváron a helyi együttesek mellett a zsombolyai, temesvári és a szegedi együttesek voltak jelen. Végváron két néptáncegyüttesünk van, a Csűrdöngölő-Szederinda és a Rece-Fice. A Rece-Fice egy Kolozs megyei, széki táncot, valamint egy szatmárit mutattak be, az Eszterlánc küküllőmentit, valamint egy mezőségi táncot mutattak be. A Csűrdöngölő-Szederinda egy mezőségi és a küküllőmentit táncoltak, a Délibáb szatmárit, a Százszorszép rábaközit, míg a Bodzavirág egy szilágysági táncot mutatott be. A végvári táncmozgalom oktatója a szegedi Balogh Zsolt, munkáját Tóth Rozália és Szarvas Erzsébet, a helyi általános iskola oktatói segítik. Rendkívül fontos számunkra a Bánsági Magyar Napok eseménysorozat, ugyanis egy multikulturális településen élünk, ahol több nemzetiség van jelen. Sok etnikum él együtt a községben, jól megértjük egymást évszázadok óta. Örömteli érzés, ha egy etnikumnak lehetősége van bemutatni kultúráját, gasztronómiáját és néptáncait. Mindezek gazdagítják a bánsági kulturális életet” – tette hozzá Păștean Erika.

Gombos András, a Szeged Néptáncegyüttes igazgatója is beszélt az általa vezetett formációról: „Az 1955 óta fennálló együttesünk főleg a várost fedi le, de nagy hangsúlyt fektetünk a határon túli magyarok hagyományai megérzésére, a temesi és bihari magyar közösségekre. Az együttesünk körülbelül 450 taggal rendelkezik. Az összetétel változó, de rendszerint ennyien vagyunk. Alapjában véve kizárólag egész Kárpát-medencében ismert magyar néptánccal foglalkozunk, de tudunk bolgár, avassági, cigány és német táncokat is. Természetesen minden tánc mellé a megfelelő népviseletet is előkészítjük. A táncegyüttesnek nincs saját zenekara, de rend szerint a Juhász Zenekar kísér el minket minden nagyobb rendezvényre. Én havonta jövök Romániába. A forradalom előtt is jártam itt, de akkor csak turistaként. A határon túli munkánk 2000-ben kezdődött, amikor Nagy Albert volt a táncegyüttes igazgatója. A Szeged Táncegyüttessel jött Végvárra egy nemzetközi fesztivál alkalmával. Nagy Albert és Kallós Zoltán - a méltán híres kolozsi néprajzkutató - nagyra értékelték a helyiek erőfeszítését, de ugyanakkor nehezményezték, hogy a bánsági magyarok néptáncegyüttesei nem a megfelelő ruházattal voltak ellátva. Például a nők öltözéke stilizált volt, ez bizonyára annak tudható be, hogy a bánsági magyar helységek telepesfalvak voltak. Az áttelepített családok nem tartották meg a hagyományaikat és az eredeti népviseletet sem őrizték meg. Nagy Albert felajánlotta, hogy megtanítja a fiatalokat az igazi magyar folklórra, így az ő segítségével több mint 500 gyerek és fiatalkorú tanult meg eredeti magyar táncokat, ráadásul a romániai magyar néptáncegyüttesek számára mindez nem került semmibe. Már Ciprian Cipu idejéből kitűnően együttműködtünk a megyei Kulturális és Művészeti Központtal, Doru Vlad koreográfussal, a Timișul Néptánccsoporttal, ugyanúgy mint ahogy jól egyezünk Victor Jichereánnal, a Temesgyüregi Ghiocelul Néptánccsoport vezetőjével is. Több mint 15 éve rendszeresen visszajárunk a temesvári Szívek Fesztiváljára, baráti viszonyt ápolunk Pavel Deheleanuval, a temesvári Művelődési Ház igazgatójával”.

A rendezvény végén a szervezők egy kis figyelmességet adtak át a következő koreográfusoknak: Tamási Emese - temesvári Eszterlánc, Pál Krisztina - temesvári Eszterlánc, Ozsvát Erika - temesvári Eszterlánc, Tóth Rozália - végvári Csűrdöngölö-Szederinda, Szarvas Erzsébet - végvári Rece-Fice, Markó Cecília - zsombolyai Délibáb, Gombos András - Szeged Néptáncegyüttes, Jazimiczky Éva - szegedi Dr. Martin György Alapfokú Művészeti Iskola és az ugyancsak a szegedi Balogh Zsoltnak.

A rendezvényt a Végvárért (Pro Tormac) Alapítvány, a helyi néptáncegyüttesek pártolója támogatta a szülők egyesületével karöltve. Köszönet jár a magyarországi testvértelepülés, Röszke Község Önkormányzatának is, Borbásné-Márki Márta polgármester asszonynak, aki 19 éve támogatja a szegedi táncoktatók utaztatását. Nem utolsó sorban köszönet jár a Végvári Helyi Tanácsnak és Csáki Károly polgármesternek.

A Bánsági Magyar Napokat a temesvári Magyar Nőszövetség szervezi meg minden évben, idén május 13-án ér véget a XXIII-ik közművelődési rendezvénysorozat.

               

 

LÁSZLÓ Árpád